HELYZETJELENTÉS

  Egy helyzetjelentéssel mindenképp tartozom nektek... Nos eddigi csalódottságomban és megfelelő internet hiányában nem jutottam el odáig, hogy írni tudjak. Nagyon szomorú voltam mikor kiderült, hogy a Miskolcra tervezett koncert elmarad. Két okból is fontos lett volna oda eljutnom. Egyrészt. hogy Paddy-éket otthon halljam játszani másrészt pedig itt lehetőségem lett volna végre élőben is hallani a Foolberry elnevezésre hallgató együttest. Hát egyik sem jött össze. :( A 9. fejezet már félig megvan, de az érettségi miatt csak jövő pénteken tudom hozni. :/ A másik újság, hogy reményeim szerint részt tudok venni az A38-as hajón lévő koncerten 4.-én. :) Már elvonási tüneteim vannak, tehát erre a koncertre nagyon-nagyon szükség lesz. :) Remélem nem nagyon haragszotok, hogy nem a fejezettel jöttem, de igyekszem ahogy tudok!
  A szavazást lezártam, de olyan egységesen jött ki, hogy indítok egy újabb, lényegre törőbb szavazást is. Szükségeltetik tehát itt is intézni egy klikket a jobb oldalon, köszi :) Na, nem fecsérlem a drága időtöket, sietek a kövi résszel! Puszi mindenkinek, A.F.

U.I.:Ezt a képet csak azért, hogy feldobja a napot :D Imádom! (Mármint a képet >.<)

8.Fejezet

Sziasztok :) Most a fejezetet hoztam :) Mivel volt rá "panasz", hogy összekeverednek a nevekkel megemlíteném a "Fő(bb) szereplők" menüpontot ahol is mindenkinek le van írva a különféle beceneve és a többi. Ajánlom minden olvasónak, hogy nézze meg :) Köszi. Remélem a most szerzett aktivitás a későbbiekben is megmarad, mert az nagyon jó lenne :) Most fecsegek össze vissza, bocsi :D Már rá vagyok pörögve Miskolcra :P Na puszi, jó szórakozást ;) A.F.

8. Fejezet

Wicked Suicide

   Épp a bakancsomat keresgéltem mikor borzasztó hányinger tört rám. Alig értem elértem a wc-t már ki is adtam gyomrom tartalmát.
-Szuper...-morogtam nehezen feltápászkodva. Leöblítettem az ebédemet, majd a csaphoz léptem, hogy kimossam a számat. A tükörből egy meglehetősen sápadt nő nézett vissza rám. Vettem pár mély lélegzetet, hogy megnyugodjon a gyomrom. A telefonom meglehetősen élesen visítani kezdett. Időbe telt mire elbotorkáltam odáig.
  -Igen?-erőlködnöm kellett, hogy a hangom ne remegjen.
-Szeva kicsi lány, mi a helyzet?
-Szia Lecsó.-mosolyogtam fáradtan.-Épp most fejeztem be az ebédem...-néztem vissza a fürdőszobára.
-Este tali?-hangjában ott bujkált valami ki nem mondatlan érzés, de nem mertem rákérdezni, hogy mit is akar valójában.
-Persze. Ott leszek.-mosolyogtam.
-Szuper, be szeretnék mutatni neked valakit...Mondd csak, mikor is van a szülinapod?
-Őőőőh, miért?
-Csak kíváncsi vagyok.-hangja nem tűnt túl meggyőzőnek.
-Három hónap múlva.-feleltem mégis.
-Értem. Most mennem kell, azt hiszem Vincike összetört valamit, és csak imádkozni tudok, hogy ne az az antik vacak legyen amit most kapott az asszony.
-Rendben.-nevettem el magam.-Akkor este...
-Bizony. Szia kedves.
-Szia.-kinyomtam a telefont és lehuppantam a kanapéra. Szedd össze magad!-vetítettem magam elé a képet amint az első sorban tombolok-Nemsoká itt vannak a srácok és te még el sem készültél! Nyomás Aideen Fresher! Vonszold fel a segged a szobádba és keress valami illő ruházatot!
   Erőt vettem magamon és elindultam a gardróbom felé. Bőr naci, Paddy-s trikó és bakancs. Ideális. Ezek után következő úti célom a tusoló volt. Fogmosás közben elégedetten vettem észre, hogy kezd normális színt ölteni az arcom.
  Éppen sikerült mindennel végeznem mire meghallottam a dudálást. Ezek biztosan Editék lesznek...Nem rég találtam rájuk egy internetes portálon, azóta pedig szoros barátságok alakultak ki így már természetessé vállt, hogy inkább velük utazom.
   Lekaptam a fogasról a dzsekimet és, miután ellenőriztem, hogy mindent elraktam-e, kiléptem az ajtón. A kisbusz ajtaja tárva-nyitva állt. Bentről mosolygós arcok kukucskáltak felém.
-Hey Bastards!-kurjantottam el magam miközben bezártam magam után a kaput.
  Ahogy elfoglaltam a helyem, máris egy üveg Jäger landolt az ölemben.
-Alapozás!-veregette meg a vállam Bálna és kedvesen rám mosolygott. Hátra tolta fejéből a Guinness-es sapiját és visszahuppant az ülésre.
  Kortyoltam párat az üvegből majd tovább nyújtottam Szisznek. Attila, bár kicsit fancsali ábrázattal,de szintén meghúzta. Syni-nek nem kellett könyörögni, hogy kóstolja meg. Az ital szépen lassan körbejárt köztünk. A harmadik kör után már sajnálattal elutasítottam és inkább hátramentem, hogy behúzódva egy sarokba relaxálni tudjak. Leghátul Pittyel találkoztam. A srác szépen csendben szunyókált az ablaknak dőlve. Befészkeltem magamat a mellette lévő ülésre és lehunytam a szemem. Közben Edit ajánlására mindenki énekelni kezdett. Talán a Bully in the Alley feldolgozása lehetett Csapat-verzióban, minden esetre elaludtam a dallamtól.

***

  -Megérkeztünk!-rázogatta valaki a vállamat.
-Mhmm...-motyogtam nyitogatva a szemem.-Jesszusom!-a kék szempár mosolyogva pillantott rám.
-Jó reggelt kedvesem!-vigyorgott rám a férfi a fölényes hím vigyorával.
-Te mi a francot keresel itt?!-morogtam.
-Itt koncertezek ma este, rémlik?-Bernie nevetve mért ismét végig. Körbenézve feltűnt, hogy csak ketten vagyunk a buszban. Erőlködnöm kellett, hogy ne eresszek ki egy fájdalmas nyögést.
-Szuper.-morogtam.- Arrébb állnál? Totálisan benne vagy az aurámban!
-Bocs!-huppant le mellém.-Még van két óra kezdésig és nálam van egy üveg finom bor, na mit szólsz?-vonogatta a szemöldökét.
-Egészségedre, Lecsó itt van már?-tereltem le. Feszélyezett a közelsége.
-Még nem, majd később jönnek Gézával és Tilcsivel...-vonogatta a vállát miközben egy dugóhúzót kotort ki mindenes zsebéből.
-Kivel?-a hangom kicsit megemelkedett. Kivettem a táskámból a cigimet és rágyújtottam. Bernie közben a dugóhúzóval szerencsétlenkedett.
-Mindjárt meg lesz...-motyogta. Erei kidudorodtak a karján ahogy ujjait megfeszítve próbálta kihúzni a dugót.-A fenébe! Rendesen beledagadt az átkozott!-nagy levegőt véve újra próbálkozott. A dugó egy pukkanással kiszabadult Bernie pedig lendületből homlokon vágta magát.
-Aú.-állapította meg halkan. Ajkamba harapva próbáltam visszafojtani a nevetésem.
-Jól vagy?-hajoltam közelebb, hogy megvizsgáljam a fejét.
-Jobban lennék ha adnál rá egy puszit...-incselkedett kacsintva.
-Felejtsd el!-nem bírtam tovább, kitört belőlem a nevetés.
-Ha-ha-ha!-fintorgott.-Szóval miattad nem léphetek ma színpadra mert nem adsz varázserejű gyógypuszit ami meggátolná az agykárosodásomat?
-Fizikai képtelenség, hogy agykárosodásod legyen ugyanis agyad sincs ami károsodjon.-gúnyolódtam nevetve.
-Te kis köcsög!-tette le a bort és nekiállt csikizni.
-Ne! Légyszi ne!-nyöszörögtem nevetve és behúzódtam a sarokba. Nem hagyta annyiban, követett míg teljesen az ablakhoz nem préselődtem. Mázlimra sötétített ablak volt  az utolsó kettő, tehát nem volt senki tanúja ennek a félreérthető jelenetnek.
-Kapok puszit?-kérdezte egy percre sem szüntetve kegyetlen kínzásomat.
-Jó, csak fejezd be!-zihálva ültem fel amint elengedett. Gyerekes örömmel mosolygott rám.-Undok vagy!-nyomtam egy puszit a homlokára.
-De elégedett.-mosolygott ismét és felém nyújtotta a bort.
  Valóban kellemes volt a zamata, kimosta a számból a Jäger ízét. Két korty után átnyújtottam az üveget a férfinak. Miközben ivott, végig engem figyelt.
-Ki mondta, hogy itt vagyok?-kérdeztem magam alá húzva a lábaim.
-Az az alacsony srác említette a barátainak miközben sétáltam el mellettük, hogy lassan fel kéne téged is kelteni. Így hát idejöttem és most itt vagyok.-mutatott végig magán. Arcát félig elrejtette az alkonyat árnyéka. Szőke haján megcsillant a nap utolsó sugarainak egyike mely beszűrődött az ablakon.
  Szép csendesen iszogattuk tovább a bort egy kis ideig.
-Tudod, ha nem vagy részeg, egész jó arc vagy...-állapítottam meg csendesen.
-Köszönöm.-nézett rám.-Én is kedvellek téged.
  Hümmögve kerestem elő egy újabb koporsószöget. Felém nyújtotta a gyújtóját én pedig az ezüstös kis tárgyat alkalmazva lobbantottam parazsat...

***

   A fülem még mindig sípolt ahogy kiléptem a Barba hátsó kijáratán. Megegyeztünk Petivel, hogy itt találkozunk. Beszélgetés halk nesze ütötte jutott el hozzám.
-Nyugalom kislány...-mára ezer közül is felismerném ezt a jellegzetes hangot.-Itt egyedül vagyunk...-össze kellett harapnom a számat, hogy ne mondjak egy szót sem.
  Oldalra pillantva egyből észrevettem a két árnyékot. Szorosan egymáshoz dörgölőztek.
-Szemétláda...-sziszegtem alig hallhatóan. Nehéz volt megállni, hogy a fülemre szorítsam a kezem a hangok hallatán. Dühös voltam Berniere amiért képes volt jó pofozni nekem, hogy aztán...
  Lehunytam a szemem miközben a számba illesztettem egy koporsószöget. Elhatároztam, hogy csak a parázsra és a füstre koncentrálok míg Lecsó ide nem ér. Dúdolni kezdtem a Wicked Suicide-ot, hogy végképp kizárjam a fejemből a hangokat. Sajnos nem sokat segített...
   Megkönnyebbült sóhajjal nyugtáztam Vince feltűnését a sarkon. Még mielőtt odaérhetett volna hozzám, elébe mentem.
-Szia.-nézett le rám mosolyogva.-Mi a helyzet?-elgondolkodtam, hogy elmondjam-e neki mennyire bosszant Bernát viselkedése, de végül csak megráztam a fejem.
-Semmi sok...-vonogattam a vállam miközben elindultunk.
  Ha tudtam volna, hogy a Backstage-be megyünk már előbb odamentem volna, minthogy kint ácsorogjak a hátsó bejáratnál. Végül is oly' mindegy, legalább egy kis képet kaptam mennyire kiszámítható Mr macsó...
  -Sziasztok!-automatikusan köszöntem, ahogy beléptünk a helyiségbe.
-Csá!-hangzott egyhangúan a válasz. Egyedül Géza vette a fáradtságot, hogy rám is nézzen. Arcán halvány mosoly jelent meg amit sehogy sem tudtam értelmezni, de azért visszamosolyogtam rá. Leültem a kanapéra Pongi és Stofi közé. Minő meglepetés, még ki se nyitottam a szám, már egy sör landolt a kezemben.
-Egészségedre.-biccentett Sam. Feketének tűnő szeme egy pillanatra ide-oda járt köztem és Peti közt majd, mint aki megunta, kiment a közönséghez.
   Egy darabig csendben kortyolgattam az italomat. Végül szemrevételeztem Pongi akcióját. A kisujját próbálta belepasszírozni a sörösüvegbe, hogy kihalásszon belőle valamit.
-A jó életbe már...-morgott-Aideen, kölcsön adnád a kisujjad?-nézett rám segélykérőn.
-Nem lenne egyszerűbb kiönteni azt a cuccot belőle?-vontam fel a szemöldököm.
-Áhh, oda a kihívás!-mosolygott.-Szóval?
-Nesze.-oda sem figyelve nyújtottam a kezem. Hatalmas kezével egyenként behajtogatta az ujjaimat kivéve a legkisebbet. Mint valami dugóhúzót, óvatosan belepréselte az üvegbe.
-Most döntsd egy kicsit balra!-kérte izgatott hangon. Megtettem amit kért.-Ezazz! Meg van a kis rohadék!
  Megpróbáltam kihúzni a kezem, de megakadt.A picsába...
-Most már kihúzhatod, köszi!-tette szóvá, hogy a kisujjam még mindig a sörében leledzik.
-Uhm, van egy pici probléma...-hümmögtem.
-Beleszorult?-Kristóf úgy elkezdett nevetni, hogy a tenyerébe köpte a korty sört amit épp le akart nyelni.
-Rohadtul nem vicces, jó?-keltem ki magamból. A mosdó felé vettem az irányt, hogy egy kis szappannal megoldjam a dolgot.
   Már épp a kilincsért nyúltam mikor az ajtó kinyílott és teljes erőből a homlokomnak csapódott.
-Jézusom, ne haragudj!-mivel csak csillagokat láttam ezért hang alapján kellett azonosítanom a férfit. Ergo, lövésem sem volt ki törte be majdnem az orrom.
-Jól vagyok, jól vagyok...-motyogtam miközben fal mellett álló székre roskadtam. Nyilván ez Bernát bosszúja amiért kiröhögtem mikor homlokon nyomta magát a boros dugóval. Ja nem, az már megvolt...

HELYZETJELENTÉS

  Sziasztok srácok! Most nem fejezettel jöttem... Érdeklődni jöttem mert észrevettem, hogy a 7. fejezethez semmiféle visszajelzés nem érkezett... :( Miért van ez?
  A másik pedig, hogy kiraktam egy szavazást! Csak egy kattintás az egész ott jobb oldalt. Semmiféle regisztrációt és egyebet nem igényel... Megtennétek, hogy használatba veszitek? Nagyon sokat segítene a továbbiakban... Tudom, hogy nem vagyok valami szuper író és nem teljesítem a maximumot, de annyit préselek ki magamból amennyit tudok... Ha valakinek kérdései vannak esetleg (persze nem olyan, hogy Bernie és Aideen együtt lesznek-e valaha, mert az ilyenekre nem adhatok választ természetesen. Ezek kulisszatitkok amik megválaszolására majd idejében sor kerül. Ez nem egy csöpögős love-story, ne is készüljetek nyálcsorgatásra mert, bár vannak érzelmesebb jelenetek, ez nem erről szól. Ezt elsősorban azoknak intézném akiket esetleg megijesztett a 7. fejezet bő érzelmi világa... No mindegy, nem ez a lényeg! Szóval...) szívesen válaszolok akár ha a fejezet alá írtok, akár megkerestek facebookon és a többi... :) Ostromoljatok csak nyugodtan :D
  Végül, de nem utolsósorban 15.-én Paddy koncert Miskolcon a Patkányok bölcsőjében. Ki jön? Ha minden igaz, rám lehet számítani. Valószínűleg már 18:00-körül jelen leszek. Az biztos, hogy 19:00-kor, mikor is a Foolberry játszani kezd, én már az első sorban tombolok. Szeretnék minél több emberrel megismerkedni ott is, tehát gyertek csak bátran, nem harapok :D El is felejtettem mesélni, hogy Kecskeméten páran odajöttek hozzám. Teljesen ismeretlen arcok is voltak és megkérdezték tőlem, én vagyok-e Aideen Fresher, merthogy ők olvasták a Patkány csókját és nagyon tetszett nekik. Hát ez nekem valami hihetetlen élmény volt. Nem gondoltam volna, hogy ilyenre lesz példa... Nagyon szívmelengető volt és nagyon köszönöm! És az első személyes kép amit posztolok, az első közös képem Vince-szel :) Mert ilyenkor kicsit állatnak érzem magam :D

7.Fejezet

Sziasztok :) "Kis" kihagyás után, megint itt vagyok :) Ugye nem haragszotok rám?  Most érettségizem angolból és elég stresszes így. :S Azért remélem nem tűntetek el mindannyian... Örülnék ha visszajelzéseket láthatnék :) Még nem mondtam el, de (reményeim szerint még mindig)  van köztetek egy olyan olvasóm aki nagyon sokat jelent számomra :) (Ne értsetek félre, mindenkinek nagyon hálás vagyok aki szán rám időt, de ő más...) Tehát, Te, aki remélem tudod, hogy ki vagy, köszönöm, hogy olyan kedves voltál velem és, hogy időt szántál arra, hogy meghallgass és értékeld a "munkámat". Fantasztikus érzés volt és halálom napjáig a szívemben fogom őrizni :) Na jó! Elég a nyáladzásból, nem hozzám való :D Jó szórakozást és kellemes meglepődést :3 A.F.

U.I.: Bernátot még mindig keressük :( Kérlek segítsetek, hogy mihamarabb visszataláljon a gazdájához! Normál gumicsirke kilt-el. A 6. fejezethez már csatoltam óla képet. Remélem minél hamarabb meglesz és TE aki kinyúltad a kezemből TEKA-ban, nem érdekel, hogy ki vagy és miért tetted, csak juttasd vissza Bekinek az eredeti tulajdonosnak.Köszi.

7. Fejezet

Pilgrim on the road

(Tudom, hogy már volt, de ez a verzió hát jajj :) Imádom, szóval veletek is megosztom ^^)

*Bernie*

   Győzködtem magam, hogy nem jelent semmit ez az egész. Hogy csak egy jó szórakozás, de belül éreztem, hogy valami nincs rendben. 
   Aideen tekintete elfelhősödött miközben beszéltem hozzá, mintha lélekben egész máshol járna. Nem mertem kizökkenteni a gondolatmenetéből így csak beszéltem hozzá tovább mintha észre sem vettem volna, hogy nem figyel. Közben kitöltöttem a bort a poharainkba és átnyújtottam neki az egyiket.
-Egészségedre!-emeltem koccintásra a poharam. Mosolyogva bólintott. A halk csilingeléstől kirázott a hideg. A bor selymesen siklott le a torkomon. Elégedett sóhajjal fogadtam az ízét. Aideen hasonlóképp.
  Evés közben szinte alig szóltunk egymáshoz. Nem tudtam levenni róla a szemem. A puszta látványa megkavarta a gondolataimat míg valami maszatot hagyott maga után. Testem rögtön reagált amint valami, számomra erotikus, mozdulattal emelt a szájához egy falat gyümölcsöt. 
  Általában nem fordul velem elő, de ezúttal fülig vörösödve próbáltam elrejteni a csípőm tájékát. Kapóra jött, hogy elég szétszórt a drága.
  A kocsiban ülve elgondolkodtam a dolgon, de nem tudtam reális magyarázatot adni a viselkedésére. Oldalra pillantva észrevettem, hogy szórakozottan játszik az ujjaival.
-Minden rendben?-a hangom rekedtebb volt a kelleténél.
-P-persze.-mosolygott rám. Eszeveszettül vágytam rá, hogy megcsókoljam. 
-Uralkodj magadon Bernát!-gondoltam olyan erősen, hogy szinte belefájdult az agyam. Sebességbe tettem a váltót és  a szokásomtól eltérően lassan indultam el. Szinte séta tempóban vezettem, hogy legyen időm gondolkodni. 
-Olyan szép időnk van.-sóhajtott fel a nő ami olyan váratlanul ért, hogy azt hittem kiugrok az ablakon ijedtemben.
-Ühümmm.-mormogtam erősebben szorítva a kormányt. Kirázott a hideg a hangjától. Mintha nem is ő lett volna.
  Leparkoltam a ház előtt és kinyitottam neki az ajtót. Az arcszíne valamivel jobb volt mint út közben. Mielőtt megszólalhatott volna, előkotortam a cigimet és megkínáltam. Ezek után jót tett nekem is a dohány.
   Nem szóltunk egymáshoz csak a kocsinak dőlve füstöltünk. Lassan fordítottam felé az arcom. Amint észre vette, hogy őt nézem, elpirult. Jól állt neki. Egészségesebb színt kölcsönzött az arcának a halvány pír a járomcsontján.
  Nem fogod megcsókolni te tahó!-veszekedtem magammal lélekben.-Vagy komolyan el akarod ezt szúrni? Naná, hogy nem! Várj türelemmel!
  Mély levegőt vettem, hogy lecsitítsam száguldozó, veszekedő gondolataimat. 
Eltapostam a csikket és egy lépéssel elé álltam. Felnézett rám. Teste úgy megfeszült mint egy felajzott íj. Mivel nem akartam megijeszteni, lágyan elmosolyodtam.
-Megígértem, hogy jó leszek.-halkan beszéltem hozzá mintha attól tartanék, hogy rémült lóként azonnal elfut. Pillantása az ajkamra siklott ami ösztönzőleg hatott. Lassan hajoltam közelebb.
-Mikor látlak újra?-a szánk csupán centikre volt egymástól. A szemei kikerekedtek, pupillája hatalmasra tágult. Nem mondom, hogy nem élveztem a fölényemet.
-Barba Negra...-motyogta kis gondolkodás után.
-Rendben.-mosolyogva homlokon csókoltam.-Vigyázz magadra addig! 
  Elhúzódtam mielőtt megtört volna az önuralmam. Tekintete enyhe zavart tükrözött. Észbe kapva ellökte magát a kocsitól. 
-Köszönöm az ebédet.-hangja túl kimért volt, hogy igazinak hasson.-Jól éreztem magam. Szia...
  Csak néztem utána ahogy belépett a kapun és felkocogott az ajtóig. Még egyszer visszanézett. Rákacsintottam mire vágott egy fintort.
  Ismét nevetnem kellett miközben megkerültem a kocsit és beszálltam. Nem sok kedvem volt elindulni, de végül felbőgettem a motort és indítottam...

*Aideen*

  Beleremegtek a falak ahogy becsaptam magam után az ajtót.
-Azta...-néztem vissza majd lehuppantam a hozzám legközelebb eső ülő alkalmatosságra, ami történetesen az olvasó sarkom kényelmes bőrfotelje volt. Sóhajtva rángattam le a bakancsomat és egy laza mozdulattal a cipős polcom mellé dobtam. A hifi távirányítója után kotorásztam a dohányzóasztalon mígnem észrevettem, hogy leesett. A lusta ember hülyeségével addig-addig nyújtózkodtam utána míg fenomenális ívben zuhantam a fotel és a dohányzóasztal közé. 
-Ó hogy az a...-káromkodásom félbemaradt mert valaki csengetett.-Fantasztikus.-morogtam igyekezve függőlegesbe helyezni magam. A csengő újra és újra megszólalt.
-Nyitom már!-kiabáltam.-Hogy törne le az az ujjad amelyik a csengőmhöz tapadt...-motyogtam jóval halkabban. Ingerültségem csak fokozódott amint megpróbáltam felállni és úgy belerúgtam az asztal sarkába, hogy azt hittem menten összepisilem magam.
-Mély levegő, te szerencsétlen!-morogtam miközben eligazgattam a ruhámat.
-Szia. Csak ezt elfelejtettem...-Berni állt a nappaliban a kezében egy pici dobozzal. Szeme kitágult a szája pedig tátva maradt, látva ügyetlenkedésemet.
-Ha elkezdesz röhögni, esküszöm belefojtalak a mosogatómba!-húztam résnyire a szemem. 
  -Eszemben sincs!-lépet közelebb, de ajka mosolyra húzódott. 
-Mi van a dobozban?-intettem állammal a kis csomag felé.
-Ja, ez...-felém nyújtotta. 
  Kicsit izgatott lettem miközben bontogattam a csomagolást. Egy pici fekete doboz volt benne. Mély levegőt vettem mielőtt felemeltem volna a fedelét. Egy nyaklánc volt benne, de nem akármilyen. Egy négylevelű lóhere amelyre fekete alapon fehér betűkkel fel volt festve, hogy "Paddy and the Rats".
-Nahát!-mosolyodtam el.
-Nem egoista dolognak szántam...-vonogatta a vállát.-Megláttam a medált és te jutottál róla eszembe, de ne kérdezd miért... Így megspékeltem a festéssel és tádáá, ez jött ki belőle...-aranyosan lóbálta a karjait beszéd közben majd végül ismét elmosolyodott.
-Tetszik, nagyon is! Segítesz?-félrehúztam a hajamat, hogy megköthesse a bőrszíjat a tarkómnál ami a medált tartotta.
  -Kész.-a finom puszi ami a vállamat érintette, váratlanul ért. Megborzongtam tőle.-Imádom rajtad!-kezeivel átölelte a derekam és a nyakamba fúrta az arcát. Izmaim megfeszültek amit nyílván meg is érzett.-Félsz tőlem?-suttogta. Lehelete végigfutott a kulcscsontomon. Lassú mozdulattal fordultam meg.
  -Nem félek semmitől!-szegtem fel az államat.
-Helyes.-bólintott és közelebb hajolt.-Nem vagyok én olyan rossz srác Aideen Fresher...-súgta miközben közelebb és közelebb araszolt. Megbénultam a tekintetétől. Kék szeme olyan volt mint a tiszta nyári égbolt. 
  Ajkunk olyan finoman találkozott mint a hűsítő szellő. Ez azonban csak egy pillanatig tartott. Engedélyre nem várva simított végig felső ajkamon nyelvével majd mohón megtámadott. Nem hátráltam meg, hasonló intenzitással viszonoztam csókját. Nyelvünk őrült táncot járt egymással...
-Jézusom!-kiáltottam fel és felrántottam a fejem. Azzal a lendülettel ismét bevertem a dohányzóasztalba. Ködös tekintettel bámultam magam elé. A távirányító az orrom előtt hevert. Még mindig a földön feküdtem. A nyakamhoz nyúltam, de ujjaim csak a sima bőrt érintették. Tehát az egész csók csak álom volt...